cserző
cserző [e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Cserzéssel (1) foglalkozó <személy>. A bőrt cserző munkások.
2. Cserzésre (1–3) haszn., arra való <anyag>. A bőrt cserző savak.
3. Cserzésre alkalmas, haszn. <módszer>. Jó cserző eljárás; új cserző mód.
II. főnév -t, -je [e] (régies) Az a mesterember, iparos, aki bőr cserzésével foglalkozik; tímár. A cserzők műhelye. Hátuk megett a cserzők, és azontúl | Következnek a vargák. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): cserzőanyag; cserzőfolyadék; cserzőgödör; cserzőhordó; cserzőmunkás; cserzőműhely; cserzőpad; cserzősav; cserzőüzem; cserzővarga.
