csíp
csíp ige -tem, -ett, -je [e, ë, ë]
1. tárgyas Vkit, vmit csíp: hüvelykujja és egy másik ujja közé szorít vmit, ill. vkinek, vminek a bőrét, és ezzel kisebb-nagyobb fájdalmat okoz neki. Arcon csíp; (tájszó) csípi csóka a fiát: <gyermekmondóka kezdete és az ezzel kapcs. játék neve>. || a. tárgyatlan Vkibe, vmibe csíp: úgy csíp meg vkit v. vmely húsos testrészt, hogy ujjai nyomán a húsos felület bemélyed. Belém csípett; karjába, lábába csíp vkinek. A gyerekbe csípett. || b. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) Kicsit, nagyot csíp rajta; csíp egyet az arcán. Két ujjával hátra nyúlva, jót csípett a leány kövér karján. (Jókai Mór) || c. (tárgy nélkül) <Ollószerű, kétágú eszköz> két szára, ill. <rák> ollója közé fog, szorít. Vigyázz, a rák csíp! Nem csíp jól a fogó.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vkit, vmit): <állat csőre vágásával, fullánkkal, foggal, csáppal, szívókával> folyamatosan sérülést, fájdalmat okoz (vkinek, vminek). Csípi a bolha; a gúnár csípi a gyereket; csípi a szúnyog; csíp a méh, a tetű. [A poloskának] van … fegyvere, – csípni, szúrni ugyan tud vele. (Arany János) Az éj komoly, az éj nehéz. | Alszom hát én is, testvérek. | Ne üljön lelkünkre szenvedés. | Ne csípje testünket féreg. (József Attila)
3. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vmit): <ütés, erre használt eszköz> vmely testrészhez érve, ill. odaütődve, hirtelen éles, sajgó fájdalmat okoz. Csípi a pálca a gyerek tenyerét. A mogyoróvessző ütése csíp. Csípi a lovat az ostor (ütése). || a. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vkit, vmit): <növény csípős v. mérges nedvével> folyamatosan maró fájdalmat okoz vkinek, vminek. A csalán csípi a lábamat. A dohány csípi a nyelvét. A paprika csípi a számat. A torma erősen csíp. Csíp ez a paprika. Nézd a tövis szúr, és csíp a csalán. (Berzsenyi Dániel) || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Csíp (vkit, vmit): <egyéb dolog> folyamatosan éles, szúró, metsző, égető fájást okoz vkinek, vminek. Csípi a füst a szemét. A hideg csípi az arcát, a fülét. Az izzadság és a por csípte a munkások nyakát, hátát. Az orvosság csípi a sebet. Vizes kezét véresre csípte a szél. Ez az orvosság nagyon csíp. Szél járt az utcákon: … csípett a hidege. (Gelléri Andor Endre)
4. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben) Csíp vkin: <sértő szóval, megjegyzéssel> bánt vkit. Jobban esik neki, ha csíp egyet a másikon. Minden szavával csípett egyet barátnőjén. || a.• (átvitt értelemben, bizalmas) Csípi vmi az orrát: nagyon bántja, bosszantja vmi.
A 4. sz. jelentésben a || a. jel után beszúrandó: tárgyas
5. tárgyas (bizalmas) Ujjai hegyével tör vmiből <egy keveset>. Egy darabot csíp a kenyérből. Mily rengeteg lepényt eldugdosott, Nekem csak ekkorkát csípvén belőle! (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || a. (tárgy nélkül) (játék) <Kártyajátékban szabályos v. szokásos emelés helyett> egy kártyát találomra kihúz. Várjatok, csípek! || b. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Vmely feltűnően kis mennyiséget eszik, eszeget vmiből. Néha csíp belőle (vmennyit), aztán otthagyja.
6. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Derékon, fülön, galléron, karon, nyakon csíp vkit, (ritk.) vmit: a) hirtelen, gyors mozdulattal megragadja, rendsz. azért, hogy vhova vigye. Derékon csípte a lányt, és táncolni vitte. Az utolsó pillanatban sikerült galléron csípni a barátját. b) (csak fülön, galléron, nyakon határozóval) hatalmába keríti, elfogja; elcsíp. Fülön csípték a tolvajt. A szegény kis ürge | … kimászott … A lyuk száján nyakon csipték. (Petőfi Sándor) Egyszer sikerült a szerencsét nyakon csípni. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) (Vmin) csíp vkit: tetten ér, vmin rajtakap vkit, rajtacsíp. Hazugságon csípték, lopáson csípték. Téged is itt csíptelek …, midőn az érkezett leveleket nézegetted. (Vas Gereben) || b. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Csíp vkit, vmit: szert tesz vkire, vmire; szerez, kerít magának vkit, vmit. Csípett magának egy vőlegényt. Most meg egy jószágocskát csípett …, úgy ötven-hatvan holdacskát. (Tolnai Lajos) Szerencséjére csípett magának egy állást. (Kosztolányi Dezső)
7. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas, ritka) Csen, lop. Megint csípett vhol egy libát. || a. tárgyas (ritka, irodalmi nyelvben) Meglop vkit. Lopták, csípték szegényt, mint a bitang szőlőt. (Tolnai Lajos)
8. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) <Szemével> bizalmasan hunyorít, kacsint. A házi szolga ostoba bizalmassággal bal szemével egyet csípett. (Vas Gereben) Csípett is a szemével. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: agyoncsíp; becsíp; belecsíp; elcsíp; felcsíp; hozzácsíp; idecsíp; kicsíp; közbecsíp; lecsíp; megcsíp; odacsíp; összecsíp; rajtacsíp; végigcsíp; visszacsíp.
csípet; csípett.
