csomagol
csomagol ige -t, -jon
1. tárgyas Csomagol vmit: csomagot (1) készít vmiből; csomagba (1) rak, köt vmit. Élelmiszert, könyveket csomagol; ruháit csomagolja. Válogatjuk, rakosgatjuk, csomagoljuk a holmit. (Kuncz Aladár) || a. Vmibe csomagol vmit: vmely tárgyat v. tárgyakat könnyebb szállítás v. védelem végett vmibe takar, vmivel borít, ill. vmilyen burkolatba v. tartóba rak, és ily módon csomagot készít. ® Selyempapírba csomagol vmit. Bőröndbe csomagolja ruháit. Kosárba csomagolta az árut. Csomagoljon ládába minden porcelánt!
2. tárgyatlan Csomagot v. csomagokat készít, főként költözködés v. utazás előtt holmiját bőröndbe, ládába rakja, összeköti. Csomagolnunk kell, mert lekésünk a vonatról. Lejár a szabadság, délután csomagolunk. Már csomagol: készülődik az elutazásra, a távozásra. Váratlanul táviratot kapott …, még aznap csomagolt, gépkocsira szállt és elutazott. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyatlan (gúnyos) Vki vmely állásból, munkakörből – rendsz. nem saját akaratából – távozni készül. Már nem foglalkozik az ügyekkel, már csomagol.
3. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Rendsz. vmely bántó v. kellemetlen tartalmú közlést szépítő v. élét letompító formában> fogalmaz (meg). A gorombaságot udvarias formába csomagolja. Mindent el lehet mondani: attól függ, hogyan csomagolják.
Igekötős igék: átcsomagol; becsomagol; elcsomagol; hozzácsomagol; kicsomagol; összecsomagol; visszacsomagol.
csomagolgat; csomagolható; csomagoltat.
