csorbítás
csorbítás főnév -t, (-ok), -a
1. <Vmely eszköz élé(be)n, szélé(be)n> csorba ejtése, ütése. A kasza élének, az edény szélének csorbítása.
2. (átvitt értelemben) Az a cselekvés, eljárás, hogy vmit csorbítanak (2). Becsületének, jó hírének csorbítása. Tiltakozunk jogaink csorbítása ellen.
3. (átvitt értelemben) Ennek eredménye: sérelem, csökken(t)és, csorba (I. 2). Jó hírnevének csorbítása nélkül. Az együttműködés nem jelenti a résztvevő államok függetlenségének csorbítását.
Szóösszetétel(ek): jogcsorbítás.
