dadogás
dadogás főnév -t, (-ok), -a (hangutánzó)
A dadog (1) igével kifejezett cselekvés; hibás beszédmód, beszédhiba. A dadogás gyógyítása; a dadogás oka. Rossz hallgatni az ilyen dadogást. Dadogásától alig lehetett érteni, mit mondott. || a. (átvitt értelemben) Zavaros tartalmú, akadozó beszéd, előadás. Védekezése szánalmas dadogás volt.
dadogási.
