deklinál
deklinál [ë v. e] ige -t, -jon
tárgyas (nyelvtudomány, iskolai) <Latin v. más, főként indoeurópai nyelvhez tartozó névszót> az illető nyelv nyelvtanának törvényei szerint ragoz. Deklináld ezt a főnevet! || a. (tárgy nélkül) (nyelvtudomány, iskolai) Nem tudott deklinálni, ezért megbuktatták latinból.
deklinálás; deklinálható; deklináló; deklinált; deklináltat.
