díszkard
díszkard főnév
1. A régi magyar díszöltözethez tartozó, ünnepélyes alkalmakkor viselt, díszes, rendsz. arany v. ezüst veretű, drágaköves hüvelyű kard; fegyverül nem használták. A díszmagyarhoz a díszkard is hozzá tartozott. Úgy volt öltözve, ahogy a török császárnál járt. Még a bársonyos díszkardot sem oldta le a derekáról. (Gárdonyi Géza)
2. (régies) Polgári v. katonai érdemekért vkinek adományozott ilyen kard. Régen a fejedelmek a főurakat díszkarddal tüntették ki. Az otthoni magyarok Liszt Ferencnek díszkardot szenteltek. (Jókai Mór)
díszkardos.
