diszponál
diszponál tárgyatlan ige -t, -jon (választékos)
1. Rendelkezik vmiről, vmivel; intézkedik; határoz vmiről, vmi felől, vmiben. Ebben az ügyben a miniszter diszponál. Nem én diszponálok a pénzről. || a. Vkivel diszponál: vkire vonatkozólag döntést hoz, joga van vkivel kapcsolatban rendelkezni. Velem nem diszponál. || b. (ritka) Vhova diszponál vkit: vhova áthelyezi. Vidékre diszponálták.
2. Jól van diszponálva, ill. rosszul van v. nincs diszponálva: vminek véghezvitelére alkalmas, ill. alkalmatlan hangulatban, kedvben, lelkiállapotban van.
diszponálás; diszponáló; diszponált.
