dorong
dorong főnév -ot, -ja
Ágaitól megfosztott, de megmunkálatlan, karó hosszúságú fiatal faderék v. vastagabb faág. A hordót dorongokon görgetik le a szekérről. Kivágott egy erős fiatal szálfát, s annak a dorongját nekifeszíté a legnagyobb szikladarabnak, hogy majd elhengerítse onnan. (Jókai Mór) || a. Vastagabb, rendsz. görcsös bot. Doronggal hadonászik; doronggal fejbe ver vkit. Öklelő dorongját magasra emelé, Rázta fenyegetve a pajkosok felé. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): doronghíd; dorongút; dorongvastagság.
dorongos.
