durcáskodik
durcáskodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Durcásan viselkedik v. szokott viselkedni. Utálatos kölyök, mindig durcáskodik. || a. Durcásan felel, felesel; házsártoskodik, kötekedik. Hát avval az áldott jó feleségével mit el nem követ kend? hányszor durcáskodik, gorombáskodik vele? (Arany János)
durcáskodás; durcáskodó.
