egybefon
egybefon tárgyas ige
1. <Két v. több ágba font, sodrott szálas anyagot> egy ágba összefon. Két varkocsban hordta a haját, de most egybefonva viseli.
2. (ritka, választékos) <Kart> összefon. Nyögött, karjait egybefonta a mellén. (Tolnai Lajos)
3. (átvitt értelemben, választékos) <Személyeket> egymással szoros viszonyban összekapcsol, összefűz. Egybefonta őket a nagy szerelem.
egybefonás; egybefonat; egybefonó; egybefont.
