egybeforr
egybeforr tárgyatlan ige
1. (ritka) <Eltört csont> újra egy darabbá nő; összeforr, összenő.
2. (átvitt értelemben) Szorosan, elválaszthatatlanul eggyé lesz (vmivel). Egybeforrt a néppel. Egybeforrtak a közös küzdelemben.
egybeforrás; egybeforró; egybeforrt.
