egykorig
egykorig [ë] határozószó (régies, költői)
Meghatározatlan ideig, a jövőben; egy ideig. Én rejtekemben élek egykorig. (Vörösmarty Mihály) Mondd meg ezt jó Bence, az édes anyámnak: | Gyászba borult mostan csillaga fiának: Egykorig nem látja, még nem is hall róla. (Arany János)
