együvé
együvé [ëggyüvé] határozószó (kissé régies)
1. Ugyanarra a helyre, egy helyre, egy halomba, egy csomóba, egybe. Együvé hordják a gabonát; együvé rakják a szénát. Óh gazember … a te tiszteletedre gyűljön együvé a vármegye színe-java? (Tolnai Lajos)
2. Egymáshoz. Együvé tartoznak; együvé illenek. Hasonlatlan [= nem hasonló] dolgok hasonlíttatnak együvé. (Eötvös József) Csak nehány szó … Kell: és tied a Parnassz … : „Csermely, virág, lomb, szellő, hattyudal … ” … S a többi, – … keverd mind együvé … (Arany János) [A tutaj] fából készített szöggel, rossz hevederekkel van együvé tartva. (Tömörkény István)
