éhhalál
éhhalál [éhalál] főnév (választékos)
A halálnak az a neme, amelyet a hosszú éhezés idéz elő. Az éhhalál réme. Éhhalálra van ítélve. Az éhhalál ezreket elvitt. [Magyarország.] Míg egyfelől boldog lakóid Megfúlnak a bőség miatt: Hát másfelől meg éhhalállal Megy sírba sok szegény fiad. (Petőfi Sándor) Tél lesz, ragyog a fagy s az éhhalál. (József Attila) || a. (túlzó) Nagyfokú éhezés. Az éhhalállal ® küzd. Az éhhaláltól szabadította meg. Rongyokban éhhalállal küzd a nép. (Szigligeti Ede)
