ellentétes
ellentétes [e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Egymással ellentétben levő, ellenkező, egymással szemben álló. Ellentétes erők harca; ellentétes jelentés, vélemény. || a. (filozófia) Ellentétben, egymást kizáró viszonyban álló <fogalom, ítélet>.
2. Vmivel meg nem egyező, össze nem egyeztethető. A szervezeti szabályokkal ellentétes működés.
3. (nyelvtudomány) Ellentétet kifejező. Ellentétes mondatok: olyan (rendsz. összetett mondatban egyesített) tagmondatok, amelyeknek tartalma ellentétben (1) van egymással. Ellentétes kötőszó: ellentétes mondatok, tagmondatok v. mondatrészek összekapcsolására való kötőszó (pl. de, mégis, mindazonáltal).
ellentétesség.
