ellenző
ellenző [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév -en [e]
1. Olyan, aki, ami vmit ellenez, helytelenít. Ellenző vélemény; a házasságot ellenző szülők. Sallának kellett felállni, beszélni minden ellenző szónoklat után. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka, költői) Ellenkező, egészen más. Ott egy almatő virít Csillag, gyöngy és földi ágból, Három ellenző világból. (Vörösmarty Mihály)
II. főnév -t, -je [e]
1. Általában fémből, bőrből, textilanyagból stb. készült, ernyő alakú tárgy fény terelésére v. távoltartására. A tanár papírból készült ellenzővel a fénysugarak egy részét visszatartotta. || a. (ritka) Ilyen céllal a szem elé tartott kéz, tenyér. Ellenzőt csinált a tenyeréből. || b. <Asztali lámpán> a fénynek egy irányba térítésére való ernyő. A lámpa ellenzője. || c. <Némely fajta sapka elülső peremén> a napfény felfogására való kör alakú ernyő. Fején a sipka meg volt fordítva, ellenzőjével hátrafelé. (Jókai Mór) Kesztyűs kezét sapkája ellenzőjéhez emelve üdvözölte őt. (Kosztolányi Dezső) || d. Bőrből, kaucsukból, celluloidból v. feszesre húzott vászonból készített s a szem fölé a homlokra erősített ernyő, amely az érzékenyebb emberi szemet a (nap)fény ellen védi; napellenző, szemellenző. Szemét zöld bőr ellenző védte a pislogó mécs piszkos sugarai ellen. (Tolnai Lajos) Nem hitte volna az ember, hogy nem lát, ha a homlokán nem lett volna egy félkör alakú zöld selyem ellenző. (Móricz Zsigmond) || e. Kocsiba fogott v. nyergelt lónak két szeme mellé a pofa külső oldalaira a kantárhoz erősített feszes, négyszögletes v. kerek bőrdarab, amely a ló látását a menetirányra korlátozza; szemellenző. Annak [a lónak] a két szeme nem arra való, hogy betakarják ellenzővel. (Jókai Mór) || f. Kályhaellenző. Ellenzőt állított a kályha mellé.
2. (népies, régies) A régi magyar és a mai tiroli nadrágon elöl a hason levő, felcsatolható leffentyű. Piros olajos kendő a nadrág ellenzőbe húzva úgy, hogy a két vége kicsüngjön ünnepiesen … (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): kályhaellenző; lámpaellenző; napellenző; sapkaellenző; sisakellenző; szemellenző.
ellenzőjű; ellenzős.
