elpazarol
elpazarol tárgyas ige
<Értéket, kül. pénzt, vagyont> pazarló módon elkölt, elfecsérel, eltékozol, elveszteget. Ne pazarold el a pénzedet haszontalanságokra! [Az] uralkodók … egész nemzedékek jólétét elpazarolták. (Kossuth Lajos) Ha van pár pengője, azt elpazarolja, olyankor zabálnak, azután jön az éhkopp. (Nagy Lajos) || a. (ritka) Vki elpazarolja magát: tehetségét, munkáját, életerejét haszontalanságokra céltalanul elfecsérli. Adalbert gróf … mégsem követte a kedves bajtársait mindazokba a bolond mulatságokba, amikben a fiatalemberek olyan igen szeretik magukat elpazarolni. (Jókai Mór)
elpazarlás; elpazarló; elpazarolt v. elpazarlott; elpazaroltat.
