elügyetlenkedik
elügyetlenkedik [l-ü] tárgyas ige
1. Ügyetlenségével elront vmit. Elügyetlenkedte a dolgot, a szerepét. Kap egy szép tehenet …, ha mesterségét jól végezi, el nem ügyetlenkedi. (Tolnai Lajos) || a. Ügyetlenségével elmulaszt, elszalaszt vmit. Elügyetlenkedte a pályázatot.
2. Ügyetlenkedve elpiszmog vmin, vmivel; hosszasan, tehetetlenül (el)dolgozgat vmin. Egy hétig is elügyetlenkedik azon a kis feladaton, javításon.
elügyetlenkedés; elügyetlenkedett; elügyetlenkedő.
