elvétel
elvétel [e-e] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Az elvesz (1–5, 6a, c, 7, 9, 11) igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit v. ritk. vkit elvesznek; vminek vkitől való elvevése. Azt a tanácsot adta nekem, hogy a [márciusi] tizenkét ponthoz vegyünk fel egyet: a papi jószágok elvételét. (Jókai Mór)
