erősítő
erősítő [e] melléknév és főnév
I. melléknév -en [e] Olyan, aki, ami erősít (1–4, 6–7) vkit, vmit. Erősítő csapat, csavar, cső, fürdő, ital; erősítő szavak: bátorító, vigasztaló szavak.
II. főnév -t, -je [e]
1. A szervezetet erőssé, ellenállóvá tevő (gyógy)szer. Erősítőt szed. || a. (tréfás) Szeszes ital. Igyunk egy kis erősítőt.
2. (fényképészet) Olyan vegyi folyadék, amely negatívok, ritk, pozitívok erősítésére, a fényárnyalatok fokozására alkalmas.
3. (villamosság, rádiótechnika) A villamos energiát v. a hangerősséget fokozó berendezés, készülék.
Szóösszetétel(ek): áramerősítő; gyomorerősítő; hangerősítő; szíverősítő.
