estenden
estenden [e-e-ë] határozószó (régies)
1. (népies) Esti időben, este. Sietett, sietett, ámbár vala fáradt; Estenden meglátta a budai várat. (Arany János)
2. (irodalmi nyelvben) Esténként. Az emberek ilyenkor otthon szoktak ülni … Estenden beülnek meleg szobáikba, mulatnak, beszélgetnek. (Jókai Mór) Még Ősz sincs s az ifju dalnokok, | Estenden ha mélázik a szél, | Zengik az Ősz szent, nagy himnuszát. (Ady Endre)
