eszem-iszom
eszem-iszom [ë-ë] főnév és melléknév
I. főnév eszem-iszomot, (ritka) eszem-iszomja (többes számban ritk., csak a második tagot ragozzuk) Nagy evés-ivással járó mulatozás, dáridózás, dínomdánom; lakmározás. Volt nagy eszem-iszom; eszem-iszomot csaptak. Királyi múlatság erdőkben sétálni, … Ebédre megtérni, … Eszem-iszom után … Egy fél órácskáig álomba merűlni. (Faludi Ferenc) A sok eszemiszom között nem is jutott eszembe, Hogy egykét rozsdás köszöntő vers van itt a zsebembe. (Csokonai Vitéz Mihály) Mindennap eszem-iszom volt a városban. (Jókai Mór)
II. melléknév Csak enni és inni szerető, nagy étű és iszákos <személy>. Lajos király … vígan van … Mintha eszem-iszom, puha ember volna. (Arany János) Mindenét elvesztegette eszem-iszom barátjaira. (Tolnai Lajos)
