észlel
észlel [e] tárgyas ige -t, -jen [ë] (választékos)
Érzékel, megfigyel. Furcsa zörejt észlelt. Látószervünk által észleljük a tárgyak alakját, nagyságát, távolságát. Észlelni … tudsz, emlékezeted jó. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Gyuszinak sok bámulni és észlelni valója maradt. (Jókai Mór) || a. (tudományos) Tudományos eszközökkel megfigyel vmit. Földrengést észleltek.
észlelget; észlelhető; észlelt.
