észvesztő
észvesztő [e] melléknév -n v. -en [e], -bb (választékos, gyak. túlzó)
Olyan hatású, hogy szinte eszét veszti tőle az ember; a kedélyállapotot, lelki nyugalmat teljesen felborító; észbontó. Észvesztő látvány, szépség. A leány … elbűvölő, észvesztő alakja alig volt tőlem egy lépésnyire. (Jókai Mór)
