etikett
etikett [ë-ë v. e-e] főnév -et, -je [ë, e] (főleg egyes számban) (régies írva: etiquette is)
1. (választékos) A társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak előkelő v. előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendsz. megmerevedett rendszere. Spanyol etikett; udvari etikett. Vét az etikett ellen. Nem ismeri az etikettet. Etikett szerint … a már bemutatott hölgy a fejedelemnő jobbjára lépett át. (Jókai Mór) Az utolsó lépésig meg van … szabva, sokkal jobban, mint a spanyol etikettben, hogy mi a sorrend a falu emberei között. (Móricz Zsigmond)
2. (kereskedelem, régies) Címke <árucikken>.
Szóösszetétel(ek): etikettszabály; etikettszerű.
etikettes; etikettez.
