exkluzív
exkluzív [ë v. e] melléknév -abb (elavulóban, választékos)
1. Olyan <közösség>, amely nem fogad be tagjainak társadalmi helyzetén, rangján alulinak tartott személyeket; zártkörű. Exkluzív kör, társaság. || a. Ilyen közösség tagjaira jellemző. Exkluzív gondolkozás, viselkedés.
2.* Kizárólagos. Exkluzív helyzet.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
exkluzívság.
