-fajta
-fajta melléknévképző (birtokos személyragos alakban nem haszn.)
1. Az alapszóban megjelölt fajtájú, minőségű, tulajdonságú. Jobbfajta; ® jófajta; ® kisebbfajta; középfajta; újfajta. –11 (névmási alapszóval) Efajta; ® ilyenfajta; ilyesfajta; ® magafajta; ® másfajta; milyenfajta; mindenfajta; olyanfajta.
2. (számnévi alapszóval) Annyi fajtájú, ahányat az alapszó megjelöl. Háromfajta; sokfajta; többfajta.
