fajtalankodik
fajtalankodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (régies, választékos)
Fajtalan ember módjára él, viselkedik, cselekszik; bujálkodik. Fajtalankodtak egymással. || a. (ritka, főleg tréfás) Illetlen dolgokról beszél; disznólkodik.
fajtalankodás; fajtalankodó.
