faragott
faragott melléknév -an
Olyan <tárgy>, amelyet (ki)faragtak, amely faragás által kapta meg alakját. Faragott kép ¬; faragott kő, szobor. Roppant épület [a király palotája], melyet Zsigmond faragott kőből emeltetett. (Eötvös József) [Az ebédlőben] a bútorok Apaffi fejedelem idejéből valók, és a pohárszéken az erdélyi fejedelemné címere, tölgyfából faragottan. (Krúdy Gyula) || a. Faragással v. faragásokkal díszített. Faragott bot, bútorok, kapu, székláb.
Szólás(ok): ld. fa.
