favágó
favágó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki az élő fa kivágásával, ill. a fa felaprításával, vágásával foglalkozik. Favágó munkás.
2. A fa döntésével, ill. felaprításával kapcsolatos. Favágó munka: (átvitt értelemben is) egyhangú, sivár, lélekölő m.
3. Fa döntésére, ill. felaprítására használatos. Favágó balta, fűrész, eszköz, szerszám.
II. főnév Favágó személy. Favágó dolgozott a pincénkben. Egyik ablakom előtt, a favágó udvarkájában, várta álla. (Kazinczy Ferenc) Kis kopár udvar, házakkal körülfogva, szellő nem éri a favágót. (Nagy Lajos) || a. Fakitermeléssel foglalkozó erdőmunkás. Favágók irtják az erdőt. Az erdő hangos a favágók fejszéjének csattogásától.
