fejő
fejő [e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki fej (1). A tehenet fejő asszony; az ismerőseit fejő naplopó. || a. Az állat fejésével rendszeresen foglalkozó <munkás>. Az első brigádban fejő munkásnők.
2. Fejésre v. fejéskor használatos. Fejő mozdulat.
II. főnév -t, -je [e] A fejés munkáját rendszeresen végző személy. Dolgoznak a fejők. Megjöttek a fejők.
Szóösszetétel(ek): 1. fejőasszony; fejődézsa; fejőedény; fejőköpeny; fejőlány; fejőlegény; fejőnő; fejőrocska; 2. kecskefejő.
