felkínál
felkínál tárgyas ige fölkínál
1. Egy alkalommal vmely célra kínál vmit; felajánl. Felkínált neki egy tétel gyapotot. Felkínálta segítségét. A gazdag sörfőzőnek felkínálta a görgői vendéglőt. (Mikszáth Kálmán) Az öreg asszonyság bizony elfogadta a pénzt Pankotai ügyvéd úrtól, amelyet az ügyfele nevében volt szerencsés fölkínálni. (Krúdy Gyula)
2. (rosszalló) Felkínálja magát*: szavaival, viselkedésével kifejezi, hogy kész vmely erkölcsileg kifogásolható feladat elvégzésére; felkínálkozik. Felkínálta magát a hóhérszerepre. || a. (rosszalló) Felkínálja magát (vkinek): <nő> viselkedésével v. szavaival tudtul adja vmely férfinak, hogy kész odaadni magát neki; felkínálkozik. Törvénytelen leánya … közvetlenül az esküvője előtt elmegy Mauricenak a lakására, hogy még narancsvirágostul kínálhassa fel neki magát. (Ambrus Zoltán)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
felkínálás; felkínálgat; felkínálható; felkínáló; felkínált.
