felkunkorodik
felkunkorodik tárgyatlan ige fölkunkorodik
1. Vékony lap, levélszerű v. szálas anyag v. hosszú vékony tárgy kunkorodva felfelé hajlik. Felkunkorodik a bajusza, a macska farka. A sokat forgatott könyv lapjai felkunkorodtak. A gyermek fürtjei felkunkorodtak.
2. Kunkorodva felmegy, felkúszik vmire. Felkunkorodik a borsó az ágra. Felkunkorodik a szőlőkacs a fa ágaira. Valami nagyon fortélyos masinéria megindítá … a függönyt, hogy az a gerendákhoz kunkorodott fel. (Jókai Mór)
felkunkorodás; felkunkorodó; felkunkorodott.
