felküzd
felküzd ige fölküzd
1. tárgyas Felküzdi magát: nagy erőfeszítéssel vmely magasabb helyre kúszik, mászik, nyomul fel; felvergődik. Felküzdi magát a bástya fokára, a hegy csúcsára, a víz színére. A kísérő útitársnő is felküzdte magát a sziklalépcsőkön a párkányra. (Jókai Mór)
2. tárgyatlan (átvitt értelemben) Felküzdi magát: nagy küszködés, szívós küzdelem árán megbecsültebb, kedvezőbb állásba, beosztásba, társadalmi helyzetbe jut. A legkiválóbb szakemberek soraiba küzdötte fel magát. Szegény sorból, nyomorúságos helyzetből küzdötte fel magát. Bár mindenik ipari pályán kezdte, mind a ketten felküzdötték magukat a középosztályba. (Móricz Zsigmond)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) Érvényesüléséért küzdve utat tör magának. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken. (Vörösmarty Mihály) Ki felküzd hozzánk, szívesen fogadjuk. (Madách Imre)
felküzdés; felküzdő; felküzdött.
