fellebbez
fellebbez [ë-e-ë v. e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] föllebbez [e-ë]
1. (jogtudomány) <Peres fél> vmely (alsóbb) bíróság ítélete ellen tilakozva, annak megváltoztatásáért felsőbb igazságszolgáltatási szervhez folyamodik. A felső bírósághoz fellebbez. A védő az ítélet enyhítéséért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. A járásbíróság ítélete ellen a megyei bírósághoz lehet fellebbezni. || a. <Személy> vmely hatósági döntés, határozat ellen módosításért v. érvénytelenítésért vmely (felsőbb) hatósághoz folyamodik. Az adókivetés ellen a fővárosi tanács pénzügyi osztályához fellebbez.
2. (átvitt értelemben) Méltányos megítélést, elbírálást, vmely sérelem orvoslását kérve fordul, folyamodik vkihez, vmihez. A világ eleven lelkiismeretéhez, a józan értelemhez fellebbez. Tiltakozásul a haladó világ közvéleményéhez fellebbezünk.
Igekötős igék: megfellebbez.
fellebbezett; fellebbező.
