felszabadító
felszabadító melléknév és főnév fölszabadító
I. melléknév Általában olyan, aki, ami felszabadít vkit, vmit. Az országot felszabadító hadsereg; a várost felszabadító csapatok; a kaput felszabadító játékos; a parasztságot felszabadító forradalom; a rabszolgát felszabadító patricius; az ipari tanulót felszabadító mester; a zárolás alól felszabadító rendelet; energiát felszabadító átalakulás. || a. Olyan <mozgalom, hadművelet, ill. harci csoport>, amelynek célja, rendeltetése a felszabadítás. Felszabadító forradalmak; felszabadító hadjárat; felszabadító csapatok, hadsereg. || b. (választékos) Felszabadító érzés: testi és lelki megkönnyebbülést okozó, előidéző é.
II. főnév -t, -ja Az, aki, ami felszabadít vki, vmi alól. Felszabadítónk a Szovjetunió. A város ujjongva ünnepelte felszabadítóját.
Szóösszetétel(ek): népfelszabadító.
