felszabadulás
felszabadulás főnév -t, (-ok), -a fölszabadulás
Általában a felszabadul igével kifejezett történés, folyamat; az a tény, hogy vki, vmi felszabadul.
1. Vmely személy, közösség, terület, helység tartós politikai, katonai, társadalmi stb. elnyomás, megszállás alól való szabaddá válása háborús, harci események következtében. Nemzeti felszabadulás; hazánk, népünk felszabadulása; az ország, a vár(os), a vidék felszabadulása; a gyarmatok, a munkásság, az elnyomott népek felszabadulása. Mire az összeg egybegyűlt, bekövetkeztek a nemzeti felszabadulás napjai. (Jókai Mór) || a. (1945 után) <A magyar történelemben> 1944 őszén kezdődő időszak, amikor a Magyarország területére lépett szovjet csapatok harcai során az ország felszabadult a német megszállás és a fasiszta uralom alól. A felszabadulás előtt, után. Április negyedike a felszabadulás ünnepe. A felszabadulás előtt, pontosan negyvenháromban, a Hűvösvölgyben lakott. (Nagy Lajos) || b. Vmely vár(os), csoport szabaddá válása ostrom, bekerítés alól. Az ostromlott város felszabadulása.
2. Vmely kötöttségtől, korlátozástól, tilalom alól való mentesülés, szabaddá, mentessé válás. Lelki, szellemi felszabadulás; kötelezettségek alól való felszabadulás; a sok gondtól, munkától való felszabadulás. [A keresztények,] kik a cirkuszban himnuszt énekelnek, Míg a bősz tigris keblöket kitépi, Új eszmét hoznak: a testvériséget, És az egyénnek felszabadulását. (Madách Imre) Gyermeki érzések törtek ki, egy eltorlaszolt fiatal erő lelt rést, … boldog felszabadulással. (Babits Mihály) || a. Vminek zárolás, tilalom, igénybevétel, korlátozás alól való mentesülése, használhatóvá, hozzáférhetővé válása. A lefoglalt árucikkek felszabadulása; a zárolt betétek felszabadulása.
3. Inasnak, tanoncnak legénnyé, segéddé válása. Felszabadulása után vidékre szegődött.
4. (fizika, vegyi ipar) Lekötött fizikai v. kémiai erő szabaddá, felhasználhatóvá válása. Az atomenergia felszabadulása.
felszabadulási.
