felülkerekedik
felülkerekedik tárgyatlan ige fölülkerekedik
1. <Vki, vmi harcban, mérkőzésben v. vitában> határozottan előrejutva, kiemelkedve győztessé válik. Felülkerekedett a csatában, a küzdelemben. Az oroszlán és a tigris harcában az oroszlán végre felülkerekedett. Ki áll érte jót, hogy a megyében a makacsan maradók [= maradiak] felül nem kerekednek. (Vas Gereben) De hátha még másutt is van magyar sereg, amelyik megint felülkerekedik? … (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Úrrá lesz vmi felett. A szocialista társas gazdálkodásnak kell felülkerekednie a mezőgazdaságban. A seregben felülkerekedett az elégedetlenség, a lázadás szelleme. De mikor a vérszomj kerekedik feljül, Be-bejő Budára titkon a vad helyrül, | Lest olykor az útcán, a Duna szerin [= a Duna-parti házak során] vet. (Arany János) A fiatalok hamar felülkerekednek az érzelmeken. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben) <Érzelem, lelki magatartás> uralkodóvá válik. A belátás, a dac, a józan ész kerekedett felül benne. Felülkerekedik a gonoszabbik természetem … (Mikszáth Kálmán) Egyforma jelentőségű érzések közül … hol az egyik, hol a másik kerekedik felül. (Ambrus Zoltán)
felülkerekedés; felülkerekedett; felülkerekedő.
