feszítő
feszítő [e] melléknév
1. Olyan, aki, ami feszít (1–3, 5). Feszítő erő; íjat feszítő lovasok; sziklákat feszítő erő. A hő feszítő ereje mozgatja a dugattyút. Mért e láng, e hullám dagadó eremben, Honnan e feszítő érzet keblemen? (Petőfi Sándor)
2. Olyan <eszköz>, amellyel feszítenek (vmit). Feszítő készülék, szerkezet. A féket feszítő rugó eltörött. || a. (műszaki nyelv) Feszítő gerenda: <híd- és magasépítésben> födém- és tetőszerkezetek vízszintes, áthidaló gerendáját megtámasztó, megerősítő g.
3. (átvitt értelemben, bizalmas) Olyan <személy>, aki büszkén, hetykén jár, viselkedik. Az új ruhájában feszítő fiatalember. A leányok előtt feszítő katona.
Szóösszetétel(ek): 1. feszítőabroncs; feszítődrót; feszítőfa; feszítőkötél; feszítőlánc; feszítőmű; feszítőrugó; feszítőszíj; feszítőtárcsa; feszítőzabla; feszítőzsinór; 2. érdekfeszítő; idegfeszítő.
