fia
fia főnév fiát, fiai (a fi [1], ill. a fiú egyes szám 3. sz birtokos személyragos alakja)
1. <Szüleihez való viszonyában:> vkinek a fiúgyermeke. Vkinek a fia; ® nevelt fia vkinek; a fia lehetne ¬. Gyászba borult mostan csillaga fiának. (Arany János) || a. <Állandó szókapcsolatokban:> vkinek leszármazottja. (régies, tréfás) Ábrahám fia: zsidó; ® akárki fia; apja fia, anyja fia: egészen, éppen olyan, mint az apja, ill. az anyja; mindenben rájuk üt, hasonlít; az ® ember(nek) fia; ® Isten fia; senki fia: a) senki; b) (rosszalló) jelentéktelen, hitvány, senki ember. Két Ábrahám fiát várok estére. (Vörösmarty Mihály) Én velem játszani nem lehet, de azt nem is tanácslom senki fiának. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Vhonnan származó, eredő, való személy. A nép fia: népi származású személy. Arany kalásszal ékes rónaság, | … oh ismerd meg fiad! (Petőfi Sándor) Az öreg lélek fájdalommal telt el, csak … megalkuvó bölcsességet látva e szerencsétlen földön, melyet legjobb fiai maguk adtak az idegen hatalom kezébe. (Babits Mihály) Hátán kis batyuval, kilábol | a népségből a nép fia. (József Attila) || a. (átvitt értelemben) Szerencse fia: szerencsés ember. Elérte, amit akart, a szerencse fia. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben) Halál fia: halálos veszedelembe került, halál vár rá.
3. (ritka, választékos) Állat kicsinye, fiókája, kölyke. Minden állat félti fiait.
4. (átvitt értelemben, népies) (Egy) fia se: <hiány kifejezéseként:> semmi (sem); egy (darab, egy szál) sem. Könyökig vájt minden zsebébe, … remélte, hogy hátha lesz bennök valami ránc között meglapult bankó? Fia sem volt. (Petőfi Sándor) Délig egy fia kolbász sem fog maradni. (Jókai Mór)
5. Vmely bútornak kisebb része, fiókja. Elkezdte a baltát keresni … Kereste, kereste még a tükör fiában is. (Petőfi Sándor)
Szólás(ok): ld. borjú.
Szóösszetétel(ek): 1. fiacsizma; fiagalamb; fiakecske; fiamadár; 2. angyalfia; asztalfia; atyámfia; búcsúfia; emberfia; hazámfia; ládafia; szófia; uramfia; vásárfia.
