fullajtár
fullajtár főnév -t, -ok, -ja
1. (régies) Vmely fejedelem v. nagyúr kocsija előtt ügető lovas. Nosza … béres, strázsa, kocsis, fullajtár, bába, favágó … Fusson az udvarból a rétre, ligetre, mezőre. (Fazekas Mihály)
2. (régies) A hajót vontató lovakat hajtó lovas. Hajókat vontatnak lovakkal a víz ellenében; idáig felhangzik a fullajtárok gyihögetése [= lovakat nógató kiáltozása]. (Jókai Mór)
3. (népies, régies) Kocsis; kül. aki a hatos fogatban az első nyeregben ül. Kocsisom, kocsisom, Legjobb fullajtárom! | Fogd be nyolc lovamat, Hozzuk el Dorkámat! (népköltés)
4. (gúnyos, ritka) Jelentéktelen személy, aki egy tehetségben v. rangban felette állót buzgón kiszolgál, minden parancsát sietve teljesíti. Ő volt a gróf fullajtárja.
fullajtári; fullajtárkodik; fullajtárság.
