fűrész
fűrész [ű v. ü] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Vékony acéllap, amelynek szélén éles fogak sorozata van; főleg fának v. más anyagnak, ritk. fémnek sima elvágására, a lehető legkisebb anyagveszteséggel való feldarabolására haszn. szerszám. ® Rámás fűrész; ® rókafarkú fűrész; a fűrész járma ¬; fűrészt élesít, reszel; ® terpeszti a fűrészt. A fűrész a fába szorult. A favágó magával hozta a fűrészét. A fűrész életlen, nehéz vele a munka. (Nagy Lajos) || a. (orvostudomány) Csont elfűrészelésére való, az előbbihez hasonló, finom műszer.
2. (bizalmas) Fúrás (2), vkinek az elfűrészelése. Jön a fűrész!
Szóösszetétel(ek): 1. fűrészállvány; fűrészáru; fűrészkar; fűrészkeret; fűrészláb; fűrészlap; fűrészlevelű; fűrészmunkás; fűrésznyom; fűrészpenge; fűrészreszelő; fűrészüzem; 2. ágfűrész; gallyfűrész; gőzfűrész; keretfűrész; kézifűrész; körfűrész; lombfűrész; szalagfűrész.
