füves
füves [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <hely, terület>, amelyen fű nő, terem; fűvel borított. Füves kert, puszta, udvar. Árpád … a füves Alpárnak haddal közelíti határát. (Vörösmarty Mihály)
2. (tájszó) Fűvel keverten növő, gazos, gyomos <vetés>. A búza füves.
3. (mezőgazdaság) Füves vetésforgó: vmely évelő fűvel, takarmánynövénnyel, rendsz. lóherével váltogatott v.
4. (régies, népies) Füves könyv: füvészkönyv.
