fúvócső
fúvócső főnév
1. (műszaki nyelv) Alacsony kéményen, gáz- v. gőztartály kivezető nyílásán alkalmazott cső az áramlás sebességének, a gőzfejlődésnek v. a léghuzamnak fokozására.
2. (műszaki nyelv) Alsó végén kürtszerűen kiszélesedő, felső végén faburkolatú vascső, amelyet üveg fúvására használnak; pipa (5a).
3. Természeti népek fegyvere: 1–2 m hosszú fúrt fából v. nádból készült cső, apró, mérgezett nyilaknak fújással való kilövésére. A fúvócsövet a dél-amerikai indiánok is használják. || a. Gyermekjátékként használt rövid, vékony cső apró magok, papírgalacsinok kilövésére.
