gaztett
gaztett főnév (kissé választékos)
Erkölcsi felháborodást keltő gonosz, elvetemült, aljas cselekedet; gazság. Véres gaztett. Ilyen gaztettre alig van példa. Világra szóló gaztettet követett el. Károly … Kezdi nyomozását ama gyilkos bűnnek, S leleményes kínnal öleti sorjába Mind, ki a gaztettnek keze volt, vagy lába. (Arany János) A tanár … a második fecskendő tűjét döfi a szem mellé … biztosan-vadul … Eláll a lélegzetem, arra gondolok, hogy a jótét és a gaztett … mennyire hasonlít egymáshoz. (Kosztolányi Dezső)
