gerezd
gerezd [ë-ë] főnév -et, -je [ë, e], (régies) gerézd [ë]
1. Némely növény gömbölyded termésének v. hagymájának természetesen elváló, könnyen elkülöníthető része; cikk (4). A citrom, a dió, a fokhagyma, a mandarin, a narancs gerezdje.
2. Gömbölyű v. tojásdad alakú gyümölcsnek, termésnek élszerűen kivágott szelete. Levágott egy gerezdet a dinnyéből. A vattagöngyölegből egy gyönyörű vajsárga kálvil-alma bomlott ki. Ügyesen, gondosan meghámozta, gerezdekre szeletelte. (Kosztolányi Dezső)
3. (tájszó, irodalmi nyelvben) Szőlőfürt. A halmok koszorús oldalain ragyog A százféle gyümölcs, s a zamatos gerezd. (Berzsenyi Dániel) Kertünk hernyó emészti, Betegek a szőllő gerézdi. (Arany János) Szeptemberi nap, … Ki érleled a tőkén a gerezdet, | én pártfogóm és császárom vezess. (Kosztolányi Dezső) || a. (tájszó) Ennek egy mellékszáron levő kis része; biling.
4. jelzői használat(ban) Gerezd (1–3) nagyságú; egy gerezdet (1–3) kitevő. Egy gerezd alma, dinnye, szőlő.
Szóösszetétel(ek): szőlőgerezd.
gerezdes; gerezdnyi.
