golyva
golyva főnév ..vát, ..vája (csak egyes számban) (orvostudomány)
1. A pajzsmirigy kötőszöveti állományának rendellenes, de károsan fokozott működéssel nem járó megnagyobbodása, amelynek következtében a nyakon daganatszerű (látható) képződmény fejlődik. Golyvája van; a golyva gyógyítása. E vidéken gyakori a golyva. || a. Tág. ért. strúma. || b. Az e betegséggel járó látható nyaki daganat, duzzanat. Nagy golyvája van. Kioperálták a golyvát. Akkora golyvája volt szegénynek, hogy a mellényét sem tudta begombolni tőle. (Jókai Mór) Az asszonynak … kezdődő golyva van a nyakán. (Gárdonyi Géza)
2. <Egyes állatfajtáknál> púposan kiálló gégefő v. begy. A galamb felfújja golyváját.
3. <Egyes termesztett növények gyökerén v. gumóján> különféle okokból, főleg gombák okozta fertőzésből származó daganatszerű kinövés.
Szóösszetétel(ek): golyvafű.
