gombostű
gombostű főnév
Egyik végén kis gömbfejjel ellátott tű; szövet, papír ideiglenes összetűzésére v. vminek ezekre való felerősítésére haszn. A feslést gombostűvel gyorsan összetűzte. A virágot gombostűvel tűzte a kalapjához. Csokoládét vettem, s egy gombostűm maradván ruhámban, azzal irogatám a papirosra verseimet. (Kazinczy Ferenc) Húsába nyomta a gombostűt, gyötörve magát, mint az aszkéták. (Babits Mihály) || a. (átvitt értelemben) <Csak néhány szókapcsolatban:> rendkívül csekély értékű v. kicsi tárgy. Egy gombostűt se vitt el. Annyian voltak, hogy egy gombostűt se lehetett volna leejteni.
Szóösszetétel(ek): gombostűfej.
gombostűs; gombostűz.
