görbít
görbít tárgyas ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e]
(Folyamatosan) görbévé tesz, görbévé alakít. Lefelé görbíti a szög fejét; lefelé görbíti a száját: (átvitt értelemben is) sírásra áll a szája; befelé görbíti az ujját. A kékfestő befelé görbítette a lábát és cammogott, mint a medve. Új facipő volt a lábán. (Gelléri Andor Endre) || a. (ritka) <Hátat> terhes munkában erősen meghajlít. Mért görbítetted mosásnak a hátad? (József Attila)
Igekötős igék: begörbít; elgörbít; előregörbít; felgörbít; hátragörbít; kigörbít; legörbít; meggörbít; összegörbít; rágörbít; visszagörbít.
görbítés; görbített; görbíthető; görbítő.
